A magyar egyetemeken egyre több harmadik országbeli hallgató tanul, és sok cég szívesen alkalmazná őket részmunkaidőben egy-egy pozícióra. Ilyenkor rögtön felmerül a kérdés: kell-e külön munkavállalási engedély, hány órában foglalkoztatható a diák, és be kell-e jelenteni valahova? A szabályok 2024. január 1-je óta a Btátv. (2023. évi XC. törvény) keretében élnek, és a harmadik országbeli hallgató foglalkoztatása más logika szerint működik, mint a klasszikus vendégmunkás foglalkoztatás.
Kell-e munkavállalási engedély a hallgató foglalkoztatásához?
Nem. Ha a diák tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel (vagy hallgatói mobilitási engedéllyel, illetve igazolással) rendelkezik, akkor a törvényben meghatározott kereteken belül külön engedély nélkül dolgozhat. Sőt iskolaszövetkezeten keresztül is történhet a foglalkoztatás. A tartózkodási engedélye önmagában feljogosítja a munkavégzésre, tehát Önnek munkáltatóként nem kell összevont engedélyt vagy munkavállalási engedélyt kérelmeznie hozzá.
Ez lényeges különbség a vendégmunkás engedélyekhez képest, ahol a munkáltató indítja az engedélyezési eljárást, és meg kell várni a kiadott okmányt. A hallgatónál a tartózkodási engedély már megvan, a foglalkoztatás pedig „engedélymentes” abban az értelemben, hogy nincs külön engedélykérelem. Bejelentési kötelezettség viszont van, erről lentebb írunk.
Egy dolgot érdemes szem előtt tartani: a tartózkodás elsődleges célja a tanulás. A munkavégzés emellett, a keretszabályok betartásával megengedett, de nem veszélyeztetheti a tanulmányok folytatását. Ha a diák tanulmányi jogviszonya megszűnik, a munkavállalási jogosultság alapja is megszűnik.
Hány órában foglalkoztatható a diák?
A pontos kereteket a Btátv. 54. § (8) bekezdése rögzíti. Két időszakot különböztet meg:
Szorgalmi időszakban a hallgató hetente legfeljebb harminc órában dolgozhat. Ez a szemeszter aktív, tanórás része, amikor a képzés zajlik.
Szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben foglalkoztatható. Ez tipikusan a nyári és a téli szünet, amikor a diáknak több szabad kapacitása van.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szemeszter alatt a heti 30 óra a maximum, a szünetekben viszont akár heti 40 órában is beállítható a hallgató, összesen évi 90 napig. A törvény nem köti a foglalkoztatást a fogadó felsőoktatási intézményhez, tehát a diák más munkáltatónál is vállalhat munkát, nem csak az egyetemén.
Munkáltatóként érdemes a munkaidő-nyilvántartást pontosan vezetni, és a szemeszter beosztásához igazítani a beosztást. A 30 órás heti korlát túllépése jogszerűtlen foglalkoztatásnak minősül, ami idegenrendészeti szankciót vonhat maga után.
Kell-e bejelentés, és hova?
Igen. Bár engedélyt nem kell kérnie, a foglalkoztatás megkezdését be kell jelentenie az idegenrendészeti hatóság (OIF) felé. A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgató esetén a határidő a munkavégzés megkezdését követő öt nap.
A bejelentést az EnterHungary elektronikus felületen kell megtenni. Fontos, hogy más hatóság (például a NAV) felé megtett bejelentés nem mentesíti Önt az idegenrendészeti bejelentés alól, a kettő párhuzamosan él. A bejelentéshez a munkáltató adatain túl a hallgató személyazonosító adatai, a tartózkodási engedélyének száma, a munkakör és a tényleges munkakezdés időpontja szükséges.
Milyen egyéb kötelezettségek terhelik a munkáltatót?
A bejelentésen túl két további kötelezettségről érdemes tudnia, amelyek együtt védik ki a bírságkockázatot. Ezeket az OIF munkáltatói tájékoztatója részletesen ismerteti.
Az ellenőrzési kötelezettség azt jelenti, hogy legkésőbb a hallgató munkába lépésének napján meg kell győződnie arról, hogy érvényes, munkavégzésre jogosító tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Nem elég, hogy a diák legálisan tartózkodik az országban, arról is meg kell bizonyosodnia, hogy az engedélye ténylegesen feljogosítja a munkavállalásra.
A megőrzési kötelezettség alapján a tartózkodási engedélyről másolatot kell készítenie, és azt meg kell őriznie. Az OIF ajánlása szerint a másolatot az engedély érvényességének lejártától számított egy évig célszerű megtartani.
Bejelentési kötelezettsége nem csak a munkakezdéskor van. Ha a hallgató a foglalkoztatás körülményeiben változás áll be, ha nem kezdi meg a munkát, vagy ha a munkaviszony az engedély érvényességi idején belül megszűnik, ezt szintén jeleznie kell az OIF felé, jellemzően öt napon belül.
Mi történik, ha elmarad a bejelentés?
A kötelezettségek elmulasztása nem marad következmény nélkül. Az idegenrendészeti hatóság a mulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújtja, amelynek mértéke a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számához igazodik, és foglalkoztatottanként akár egymillió forintig terjedhet. A bírság kiszabása kötelező jellegű, tehát a hatóságnak nincs mérlegelési mozgástere, ha megállapítja a mulasztást.
A bírság alól mentesülhet, ha bizonyítja hitelt érdemlő módon, hogy a megőrzési és a bejelentési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Alvállalkozói láncban egyetemleges felelősség is felmerülhet, ha a fővállalkozó tudott vagy kellő gondossággal tudhatott volna a jogszerűtlen foglalkoztatásról. A közrendvédelmi bírság megelőzésének gyakorlati lépéseit korábbi írásunkban részletesen bemutattuk.
A harmadik országbeli hallgató foglalkoztatása munkáltatói szemmel kedvező helyzet: nem kell külön munkavállalási engedélyt kérelmezni, mert a tanulmányi célú tartózkodási engedély feljogosítja a diákot a munkára. A keretek adottak: szorgalmi időszakban heti 30 óra, a szüneti időszakban évi 90 napig teljes munkaidő. A foglalkoztatást viszont öt napon belül be kell jelenteni az EnterHungary rendszerében, és az ellenőrzési, valamint megőrzési kötelezettséget is teljesíteni kell, különben fejenként egymillió forintig terjedő bírság fenyegeti a munkáltatót.
Ha bizonytalan abban, hogy egy konkrét hallgató engedélye feljogosítja-e a munkavállalásra, vagy szeretné a bejelentési folyamatot üzembiztosan felállítani a cégénél, vegye fel velünk a kapcsolatot. Segítünk a dokumentumok átnézésében és a megfelelő eljárásrend kialakításában is, amely a bejelentési kötelezettségeket érinti.