Amikor megnyílik egy pozíció, több tucat jelentkezés érkezik. Az igazi kérdés pedig, hogy ki fogja valóban jól végezni a munkát annak ellenére, hogy minden jelentkező sokféle tanúsítvánnyal és papírral érkezik be. Ebből az okból kifolyólag nem egyetlen szűrőre támaszkodunk: a kiválasztás során mesterséges intelligencia alapú önéletrajz-pontozást, automatikus videóinterjút és játék alapú képességmérést is kombinálunk. Így a komplex munkakörök esetében is több, egymást kiegészítő információ alapján tudunk megalapozottabb kiválasztási döntést hozni.
Miért nem elég a hagyományos önéletrajz szűrés vagy videóinterjú?
Egy önéletrajz sok mindent elárul a jelölt múltjáról, de keveset a tényleges munkavégzéséről és tapasztalatról. Két, papíron azonos tapasztalatú jelentkező közül az egyik kiválóan koncentrál monoton feladatoknál, míg a másiknak ez nehézséget okoz. Ez a különbség a klasszikus interjún gyakran rejtve marad, pedig a mindennapi teljesítményt sokszor nehezen feltérképezhető motivációk és képességek egyvelege határozza meg.
A külföldi munkavállalók foglalkoztatásánál ez a kockázat még nagyobb. A jelöltek több ezer kilométerre vannak, a nyelvi és kulturális háttér eltér, a személyes találkozásra pedig csak a vízumátvétel után, egy több hónapos eljárást követően kerül sor. Ilyenkor olyan mérőeszközökre van szükség, amelyek egységes szempontok alapján, a helyszíntől függetlenül adnak további információt arról, hogyan teljesít a jelentkező.
A játék alapú kiválasztás lépései
A folyamat első lépése az AI-alapú önéletrajz-ellenőrzés és pontozás. A rendszer a beérkező önéletrajzokat a pozíció valós követelményeihez méri: a releváns szakmai tapasztalatot, a képzettséget és a korábbi munkakörök illeszkedését veszi figyelembe a munkaköri leírással. Az eredmény egy részpontszám, amely objektív és következetes. Fontos, hogy a döntés továbbra is a toborzó kezében marad. A rendszer a kulcsinformációk strukturált kinyerésével és összevetésével támogatja a döntést.
A regisztráció után egyből következik az automatikus videóinterjú. A jelölt a saját eszközén, előre rögzített kérdésekre válaszol videón, kötöttségek nélkül. Ez nagy segítség abban az esetben, ha a jelentkező nem lenne elérhető egy megszervezett személyes videóinterjún a munkája vagy az időeltolódás miatt. Nincs szükség időpont egyeztetésre, a jelölt a saját tempójában teljesíti az interjút. Az automata interjú másik nagy előnye, hogy képes értékelni a jelölt által adott válaszokat tartalmi szempontból, valamint vizsgálni a nyelvtant és az angol beszédképességet. Ezek az eredmények további, egységesen értékelhető információt adnak a jelölt kommunikációjáról, nyelvi képességeiről és a szakmai kérdésekre adott válaszairól.
A harmadik pillér a játék alapú kiválasztás. Itt a jelölt egy rövid, játékokból álló feladatot old meg, amely közben a rendszer több száz adatpontot rögzít a munkavégzéséről. Ezt a megoldást a fenti megoldások mellett a Benchmark Games fejlesztette ki, viselkedéstudományi és gépi tanulási alapokon. A Terendonál is ezzel a technológiával tudunk segíteni a kiválasztás során.
Jó példa erre a Sortory nevű, termelési környezetet szimuláló feladat. A jelöltnek egyszerű vizuális elemekkel kell dolgoznia: alkatrészeket szortíroz, és kiszűri a hibás darabokat. A feladat látszólag könnyű, de éppen ettől alkalmas arra, hogy adatot adjon a fenntartott figyelemről, a reakcióidőről és a pontosságról. Három, egyenként kétperces pálya váltja egymást. Az első a hibafelismerésre épít, a második a gyors és pontos végrehajtásra, a harmadik pedig a kettő együttes alkalmazására, egyre gyorsuló tempóban.
A rendszer nem lexikális tudást vagy szakmai tapasztalatot vizsgál, hanem azt, hogyan dolgozik valaki nyomás alatt. A teljesítményből többek között arra kapunk jelzést, hogyan alakul a jelölt pontossága, reakcióideje és figyelme ismétlődő feladatokban, illetve növekvő időnyomás mellett. Ezek olyan képességek, amelyek a gyártásban, a minőség ellenőrzésben és más összetett munkakörökben is fontos szerepet játszhatnak a mindennapi teljesítményben.
Összegzés
A három eszköz együtt más képet ad a jelöltről, mint bármelyik önmagában. Az önéletrajz-pontozás a hátteret méri fel, a videóinterjú a kommunikációs képességet és szakmai hátteret, a játék alapú kiválasztás pedig a munkavégzéshez kapcsolódó viselkedési és képességjellemzőkről ad további adatot. Így a komplex pozícióknál nem egyetlen benyomásra támaszkodunk. Több, egymást kiegészítő adatforrás alapján támogatjuk a megalapozottabb kiválasztási döntést, miközben a végső döntés továbbra is a toborzóé.
Ha szeretné megtudni, miképpen tudja megoldani a fennálló munkaerőhiányát megfelelő toborzás és kiválasztás mellett, keresse a Terendo szakértőit.