• Ugrás az elsődleges navigációhoz
  • Skip to main content
Terendo logo

Terendo

Az ázsiai munkaerő szakértő

  • Kezdőlap
  • Szolgáltatásaink
  • Miért mi?
  • Tudásbázis
  • Blog
  • Hívjon most!
  • Kapcsolat

Rekordot döntött az EU-ban, de csökkent a külföldi munkavállalók száma Magyarországon

Terendo | 2026.10.30.

2025-ben közel 3,9 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki az Európai Unióban harmadik országbeli állampolgároknak. Ez a valaha mért legmagasabb érték, és több mint tízszázalékos növekedés egyetlen év alatt. A friss Eurostat-adatok ugyanakkor árnyalt képet rajzolnak: miközben az unió egésze rekordot döntött, a külföldi munkavállalók Magyarországon 2025-ben kevesebb engedélyt kaptak, mint egy évvel korábban.

Rekordot döntött az EU

Az Eurostat 2025 szeptemberi közleménye szerint az unióban 3,86 millió első engedélyt állítottak ki, 355 ezerrel, azaz 10,1 százalékkal többet az előző évinél. Az adatgyűjtés 2008-as kezdete óta ez a csúcs. A növekedés annál beszédesebb, mert 2024-ben még visszaesés látszott, a szám 3,5 millió köré csökkent, majd 2025 új lendületet hozott. A grafikonon jól kivehető a 2020-as, járvány okozta visszaesés és az azt követő gyors kilábalás is. A számok nem tartalmazzák az ukrajnai menekültek ideiglenes védelmét, azt az Eurostat külön statisztikában követi. A tartós tendencia így is egyértelmű, Európa évről évre egyre több harmadik országbeli állampolgárnak nyit kaput, elsősorban a munkaerőhiány miatt.

Kép

Milyen célból adják ki az engedélyeket?

A 2025-ös engedélyek legnagyobb hányadát az EU-ban, 33,6 százalékát foglalkoztatási célból adták ki, és éppen ez a kategória bővült a leggyorsabban (+16,1%). Számszerűen ez nagyjából 1,3 millió munkacélú engedélyt jelent egyetlen év alatt. A családegyesítés 28,1 százalékkal a második legnagyobb tétel, a tanulmányi célú engedélyek pedig az összes 15,5 százalékát adják. Az egyéb célok például gyógykezelés, nemzeti érdek, nemzeti védelem, 22,8 százalékot képviselnek. A munkavállalás tehát mára az unió egészében a legfőbb beutazási ok. A munkacélú engedélyek földrajzilag erősen koncentráltak. Egyedül Lengyelország 318 ezer, Portugália pedig 240 ezer ilyen engedélyt adott ki, vagyis ez a két ország az összes uniós tagállam közül a munkavállalási célú jogcímek mintegy 42%-át adja.

Magyarországon ellenben harmadik országbeli állampolgároknak túlnyomórészt foglalkoztatás céljából adnak ki engedélyt. Igazán látványosan a családegyesítésnél látszik a magyar migrációs politika. Míg az EU átlag 28% addig Magyarországon 2025-ben a kiadott engedélyek 6,4%-va volt csak családegyesítés célú. Ennek okai között keresendő, hogy a 2024 januártól hatályos új idegenrendészeti törvény, egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy a Magyarországon alacsony képzettséggel itt tartózkodó és dolgozó harmadik országbeli állampolgárok nagy része a jelenlegi jogcíme miatt családegyesítő félként jelenleg meg a kérelmezés folyamán. Tehát erre a személyre támaszkodva más családtagok kérelmei nem fognak engedélyt kapni.

Kép

Hol áll Magyarország az uniós mezőnyben?

A legtöbb engedélyt Spanyolország (635 ezer), Németország (605 ezer) és Lengyelország (467 ezer) állította ki, a legnagyobb öt tagállam pedig az összes engedély közel kétharmadát adta. Magyarország 81 834 engedéllyel a nyolcadik helyen áll az unióban, közvetlenül Hollandia mögött és Románia előtt. Abszolút számban ez tekintélyes helyezés. Egy főre vetítve viszont nagyjából az uniós átlag, ezer lakosra 9 engedély közelében mozgunk, messze a listát vezető Máltától (57) és Ciprustól (47).

Kép

Hogyan alakult a külföldi munkavállalók száma Magyarországon 2025-ben?

A magyar adatok iránya eltér az uniós trendtől. 2025-ben összesen 81 834 első engedélyt adtak ki, ami 6,6 százalékkal kevesebb a 2024-es 87 624-nél. A csökkenés a foglalkoztatási célú engedélyeknél a legnagyobb: 2025-ben 48 520-ra esett vissza a számuk, mintegy 13 százalékkal az előző évi szinthez képest, így az érték a 2023-as szint alá került. Ehhez jó eséllyel hozzájárult, a nációk korlátozása, amely gyakorlatilag 1 állampolgárságra (filippínó) szűkítette le a csatornát és a megváltozott szabályozás is. A munkaerő igény ettől még nem tűnt el: a foglalkoztatás továbbra is a magyar engedélyek közel 60 százalékát teszi ki, szemben az uniós 34 százalékkal. Idehaza tehát a beutazás elsöprő többsége a munkáról szól.

Kép

Mely nemzetiségek érkeznek Magyarországra dolgozni?

A foglalkoztatási célú engedélyek nemzetiségi bontása jól megmutatja, honnan pótolják a hazai cégek a hiányzó munkaerőt. 2025-ben a legtöbb munkacélú engedélyt a Fülöp-szigeteki állampolgárok kapták, több mint 12 ezret, majd Kína (közel 8 ezer) és Ukrajna (7,4 ezer) következett. A sorban Vietnám, India és Szerbia jön, utánuk Törökország és néhány további ázsiai küldő ország. A kép jól tükrözi a magyar toborzás súlypontjait: a délkelet- és dél-ázsiai országok mellett a szomszédos régió is jelen van. A tíz legnagyobb küldő ország önmagában a foglalkoztatási engedélyek nagyjából 84 százalékát adja.

Mit jelent mindez az Ön vállalkozása számára?

A számok két üzenetet hordoznak a magyar cégek felé. A külföldi munkaerő iránti kereslet tartós, hiszen a foglalkoztatás maradt az engedélyek messze legnagyobb hányada idehaza. A 2025-ös visszaesés ugyanakkor jól mutatja, hogy a szabályozás évről évre változik, ezért a tervezésbe mozgásteret érdemes építeni, és tisztában kell lenni a trendekkel, irányokkal és a folyamatosan változó szabályozással is. Ha az Ön vállalkozása harmadik országból tervez munkaerőt behozni, a kiszámíthatóság kulcskérdés. Egy tapasztalt partner sokat segít abban, hogy a folyamat ne akadjon el a változások miatt.

Ha szeretné átlátni, hogyan hozhat be külföldi munkavállalókat jogszerűen és gyorsan a jelenlegi szabályok mellett, vegye fel velünk a kapcsolatot. A Terendo a teljes folyamatot a toborzástól az engedélyezésig kézben tartja.

Copyright © 2026 made by PH | Telefon: +36 30/123-3037 | E-mail: info@terendo.com

  • Kezdőlap
  • Szolgáltatásaink
  • Miért mi?
  • Tudásbázis
  • Blog
  • Adatvédelem
Oldalunk helyes működéséhez elengedhetetlen bizonyos cookie-k használata. Ezeken felül statisztikai, marketing mérési célból is használunk cookie-kat. Ez utóbbiak csak akkor töltődnek be az Ön böngészőjében, ha a cookie-k elfogadása gombra kattint. A sütikről bővebb tájékoztatást a kapcsolódó adatkezelési tájékoztatóban olvashat.