A munkaerőigény bejelentés tapasztalataink alapján azoknak a foglalkoztatóknak, akik még nem foglalkoztattak harmadik országbeli állampolgárokat vagy nem hosszabbítottak engedélyt, minden túlzás nélkül egy időzített bomba lehet. Azért van ez így, mert sokszor a foglalkoztatók elfelejtik benyújtani a munkaerőigényt olyan esetekben, amikor az elengedhetetlen lenne a kérelmezéshez. A nagy gond az, hogy ez a benyújtás utólagosan nem pótolható. Abban az esetben, ha a munkaerőigény nem került benyújtásra időben, a tartózkodási engedély kérelem elutasításra fog kerülni nem támogató szakhatósági állásfoglalás miatt.
Ezáltal a foglalkoztató időt, pénzt és legrosszabb esetben a saját munkavállalóját veszíti el emiatt az adminisztratív hiba miatt.
Így előfordulhat az, hogy egy ilyen esetet követően a foglalkoztató már minden egyes alkalommal munkaerőigényt nyújt be, pedig több engedély kategóriához nem is lenne rá feltétlenül szükség.
Ebben a cikkben azt fogjuk áttekinteni, hogy mi az a munkaerőigény bejelentés és tisztázzuk, hogy a foglalkoztatási célú, nemzeti kártya és EU kék kártya esetében mikor van szükség a benyújtására.
Mit jelent a munkaerőigény bejelentés az összevont eljárásokban?
Az összevont kérelmezési eljárás lényege, hogy a tartózkodás és a munkavégzés engedélyezése egy eljárásban történik, nem pedig külön-külön. Ebben az eljárásban nem beszélünk munkavállalási engedélyről. Fontos, mert a jogszabály meghatározza, hogy összevont engedély típusok esetében (ilyenek a fent felsorolt engedélyek is) mikor szükséges úgynevezett szakhatósági állásfoglalás. Ez azért fontos, mert összevont engedélynél sokszor szükséges a munkaerőigény benyújtása (hivatalosan munkaerőpiaci vizsgálat), amelyet csak akkor fog a foglalkoztatási főosztály figyelni, ha szakhatósági állásfoglalást kell adnia.
A munkaerőigény bejelentés gyakorlati lépéseiről és illetékességről a munkaerőigény bejelentés menete ad jó, közérthető támpontot.
Összefoglaló táblázat: kell-e munkaerőigény bejelentés engedély kiadásnál vagy hosszabbításnál?
Az alábbi táblázat a gyors eligazodást segíti. A legfontosabb szabály: nem az engedély neve dönti el önmagában a munkaerőigény bejelentést, hanem az, hogy az adott ügyben van-e munkaerőpiaci vizsgálat, illetve közreműködik-e a kormányhivatal szakhatóságként.
| Engedélytípus | Ügy típusa | Kormányhivatal szakhatóság | Munkaerőigény bejelentés |
| foglalkoztatási célú tartózkodási engedély | Kiadás | Igen | Igen |
| foglalkoztatási célú tartózkodási engedély | Hosszabbítás | Igen | Igen |
| EU Kék Kártya | Kiadás | Igen | Igen |
| EU Kék Kártya | Hosszabbítás | Igen | Igen |
| Nemzeti Kártya | Kiadás | Nem | Nem |
| Nemzeti Kártya | Hosszabbítás | Nem | Nem |
Érdemes-e biztos ami biztos alapon mindig bejelenteni a munkaerőigényt?
Röviden nem. A munkaerőigény bejelentés együttműködési kötelezettséget vár el a foglalkoztató részéről amennyiben kért az álláshelyre közvetítést a hivataltól. Egyes ügyekben azonban a jogszabály eleve lehetővé teszi a munkaerőpiaci vizsgálat nélküli szakhatósági támogatást, vagy épp nincs is szakhatósági kör, mint a Nemzeti Kártyánál.
A munkaerőigény bejelentés kérdésére nincs egy minden helyzetben helytálló válasz. Cikkünkben a legtipikusabb eseteket szedtük össze, de ezen kívül rengeteg egyedi eset lehetséges, amely kivétel esetként került szabályozásra. Érdemes tehát specifikus ügyekben szakértő segítségét bevonni, hiszen a kísérletezéssel a dolgozó egzisztenciáját és a vállalat működésének stabilitását kockáztatjuk. Egy munkaerőigény bejelentés elmulasztása miatti elutasítás gyakran nem fellebbezhető sikeresen, ennek ellenére számos precedens van egészen a kúriáig, ahol ilyen jellegű mulasztásból lett baj.
Ha szeretné eldönteni, hogy az Ön konkrét esetében melyik eljárási út a legbiztosabb, kérjen díjmentes konzultációt tőlünk a kapcsolat oldalon keresztül.