A munkaerőhiány nyelvi fogalomként és munkaerőpiaci jelenségként is komoly kihívást jelent. Cikkünkben röviden körüljárjuk a témát kis áttekintést adva róla. Kitérünk rá, hogy a munkaerőhiány miért nem értelmezhető önmagában, beszélünk a jelenlegi magyarországi helyzetről és a lehetséges megoldásokról is.
A munkaerőhiány okai Magyarországon
A munkaerőhiány olyan egyensúlytalan állapot, amikor az adott bérszinten a munkáltatók egy része vagy egyáltalán nem vagy csak egy bizonyos idő elteltével talál munkavállalót. (Polónyi, 2002)
Ahhoz, hogy érdemben beszélhessünk a köznyelvben „munkaerőhiányként” emlegetett problémakörről, tisztáznunk kell, hogy a fogalom nagyon összetett. Jóval komplexebb annál, mint amivel a téma kapcsán a média különböző felületein találkozhatunk. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete megjelentetett egy tanulmányt a Munkaerőpiaci tükör 2018. januári különszámában a jelenségről. (A tanulmány cikkünk szempontjából legfontosabb részlete itt olvasható.) Ha igazán érteni akarjuk a “munkaerőhiányt”, fontos tisztában lennünk 0. lépésként azzal, hogy a kifejezés önmagában értelmezhetetlen. Amikor így hivatkoznak a jelenségre különböző gazdasági szereplők, amögött komoly érdekek húzódhatnak.
„…a „munkaerőhiány” problémája csak a gazdasági szereplők (esetünkben: munkavállalók, vállalkozások és kormányzat) interakciójaként értelmezhető. Ennek megfelelően a „munkaerőhiány” egy álláshelyet kínáló vállalkozás számára mindig azt jelenti, hogy az általa kínált béren az általa meghirdetett állásra nem tud felvenni munkavállalót. Nyilvánvaló, hogy a „hiányzó munkaerő” fogalma csak a „kínált bérrel” együtt értelmes, a két dolog összetartozik.”
A “MUNKAERŐHIÁNY” A HAZAI KÖZBESZÉDBEN
Tóth István János & Nyírő Zsanna
A munkaerőhiány leggyakrabban említett okai:
- földrajzi aránytalanságok a munkaerő kereslet és kínálat viszonyában
- a “jó” munkaadók hiánya → sok esetben a munkaadók nem biztosítanak megfelelő feltételeket a munkavállalók számára
- elöregedő társadalom
- a szakképzési rendszer hiányosságai
- a munkához, a hagyományos munkarendhez való hozzáállás változása
- a munkáról alkotott társadalmi közmegegyezés átalakulása → a “munka” fogalma változik, egyre nagyobb az igény arra, hogy ne csupán kötelesség, de örömforrás is legyen.
A fentiek tükrében egyre világosabb, miért is lehet egyáltalán szükség külföldi munkavállalókra, miközben továbbra is számolnunk kell – bár csak kismértékben – a munkanélküliséggel Magyarországon. Létezhet egyetlen érvényes válasz arra a kérdésre, hogy miközben egyre nagyobb a munkaerőpiaci hiány, a munkanélküliség még mindig jelen van az országban? Miért nem a hazai munkanélkülieket szívja fel a rendszer?
Magyarországon az utóbbi időben az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta az Európai Unión belül. A fentebbi okok miatt ez az arány nehezen csökkenthető már tovább. Illetve nem lehet vele már érdemben kezelni a munkaerőhiányt.
Adatok a hazai munkaerőhiányról
A legtöbb dolgozó 2018 óta is a feldolgozóiparból hiányzik, ez pedig nagyban akadályozza a termelés növekedését. Az egyes becslések munkaerőhiány kapcsán nagyban eltérnek egymástól. Azonban a legszerényebbek szerint is sok tízezer munkavállaló hiányzik a magyar gazdaságból. Baja Sándor, a Randstad munkaerő-közvetítő vezére, már 2018-ban is úgy látta, a jó helyen, megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő számára biztosan lenne plusz 300 ezer szabad hely. Baja már ekkor, 2018-ban említi a “mismatch” problémakört, amit azóta sem sikerült megoldania a magyar gazdaságnak. (‘mismatch’ jelentése: a munkavállaló ugyan elérhető lenne, de földrajzilag “rossz” helyen van és/vagy a képzettsége sem megfelelő a betöltendő álláshoz)
2022 első felében a legtöbb álláshirdetést ezekben a szektorokban adták fel: Human Resources 12 467 álláshely, feldolgozóipar 11035 álláshely, valamint nagy- és kiskereskedelem 9596 munkahely.
2030-ra szakértők szerint nagyságrendileg 100 millió főre rúg majd a szakképzett munkaerőhiány globálisan. Ez elsősorban a logisztikai szektort, a szállítás és raktározás területét érinti majd. Leginkább az olyan gazdasági szektorokban égető ez a helyzet Magyarországon is, ahol jelentősek a növekedési kilátások. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint szinte mindenütt keresik a diplomásokat és szakembereket. G. Nagy Balázs, a Trenkwalder magyarországi ügyvezetőjének elmondása alapján az egészségügyben, a szoftverfejlesztés területén vagy a feldolgozóiparban mutatkozik jelenleg a legnagyobb hiány.
A megkérdezett vállalkozások közel felénél volt 2022. január 1-jén 45%-nyi, azaz 1–10 darab üres állás. Csaknem 23%-uknál pedig több, mint 10 darab üres álláshely volt. A betöltetlen álláshelyekből kiindulva a munkaerőhiány leginkább a nagyobb létszámú, külföldi (rész)tulajdonban lévő és a döntően exportáló cégeket sújtja Magyarországon a GVI felmérése szerint. Egy másik cikk szerint az adminisztráció, a technológia, a mérnöki terület és a gyártás-tervezés területén a legnagyobb a hiány 2022. áprilisában. Ezeken a területeken akár 35-40%-os munkaerőhiánnyal is szembesülnek a vállalatok.
A munkaerőhiány gazdasági hatásai
A munkaerőhiánynak számos negatív hatása van a foglalkoztatók és a gazdaság szempontjából is. Íme néhány példa.
Ha egy foglalkoztató munkaerőhiánnyal küzd, sokkal nehezebben tudja betartani a határidőket. Valamint előfordulhat, hogy szolgáltatásaiban minőségromlással is számolni kell. Ez pedig ügyfélvesztéshez és bevételkieséshez vezethet, nem is beszélve az esetleges kötbérezésről.
Amennyiben a magyarországi termelő cégek képtelenek fenntartani az optimális termelést, a munkaerőhiány következtében költségeik jelentősen megnövekedhetnek, a termelés drágul, előállított termékük ára emelkedik.
A munkaerőhiány sújtotta vállalatoknál a meglévő dolgozóknak túlórákat kell vállalniuk, mely a munkavállalók túlhajszolásához vezet. Ez pedig tovább erősítheti a problémát.
A kóros méreteket öltő munkaerőhiány egy gazdaságban veszélyezteti a vállalkozások működését és bezárásokhoz, leépítésekhez vezethet.
Ha a külföldi befektetők azt tapasztalják, hogy nincs megfelelő munkaerő egy adott országban, nem valószínű hogy oda fogják vinni befektetéseiket. Amennyiben pedig nincs megfelelő mennyiségű és minőségű befektetés, az az ország gazdasági állapotának romlásához vezethet.
Milyen megoldások vannak a munkaerőhiány kezelésére?
A munkaerőhiány kezelésére számos megoldás kínálkozik, ezek közül most csak néhányat sorolunk fel:
- nyugdíjasok foglalkoztatása → jellemzően hűségesebbek, ám lassabbak lehetnek
- atipikus foglalkoztatás (pl.: fogyatékos személyek alkalmazása, megváltozott munkaképességű emberek alkalmazása, kötetlen munkarend, cselekvőképtelen munkavállalók alkalmazása…stb.)
- diákok munkába állítása
- külföldi munkavállalók alkalmazása
A nyugdíjasok, az atipikus munkarendben foglalkoztatottak és a diákok a munkaadók bizonyos szempontjainak tökéletesen megfelelnek. Azonban az aktív korú, főállású munkavállalókat nem helyettesíthetik minden esetben. Ez a csoport pedig számos szektorból hiányzik. Hogy pótolják ezt a hiányt, egyre többen nyitnak külföldi munkavállalók alkalmazása felé.
Látnunk kell azt is, hogy hiába kínál jelenleg a magyar szabályozás adómentességet a 25 év alattiaknak, jóval kisebb az esélye, hogy egy diák a nagy munkaerőhiánnyal küzdő szektorok valamelyikében akarna tartósan elhelyezkedni.
A 2015-2016-ban erőteljessé vált munkaerőhiány hatására kezdtek el ukrán és szerb munkavállalók felé nyitni nagyobb számban a magyarországi cégek. Azonban ez az irány csak egy ideig működött igazán hatékonyan. Az ukrán és szerb vendégmunkások behozatalát – már a jelenlegi háborús helyzet előtt is – megnehezítette, hogy az egyszerűsített munkavállalás engedélyezésében több szomszédos ország is előttünk járt. További nehézséget okozott, hogy a környező szláv ajkú országok vonzóbb alternatívát jelentettek az ukrán és szerb munkavállalók számára. Így például a mobilizálható ukrán munkaerő jelentős része már nem állt rendelkezésre magyarországi toborzó cégek számára 2017-ben sem, mondja Bogdanovits Péter a g7.hu márciusi írásában.
Egy megoldás a munkaerőhiányra: ázsiai munkavállalók alkalmazása
Ezekkel a folyamatokkal egy időben egyre több ázsiai munkavállaló kap munkavállalási engedélyt hazánkban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat minden évben kiad egy listát külföldi munkavállalók kapcsán. A 2020-as, nem európai állampolgárokat bemutató NFSZ adatok szerint a TOP10-es lista elején a vietnámi, dél-koreai és kínai állampolgárok álltak. Az ázsiai munkaerőt sokan dicsérik, sokan viszont tartanak tőle. A munkaadók elégedettek az eredményeikkel, munkatempójukkal és rendelkezésre állásukkal, mivel az ázsiaiak nagyobb arányban hajlandóak túlórázni, akár ünnepeken is dolgozni. Többségük azzal a szándékkal érkezik Magyarországra, hogy családját segítse, így az éjszakázás, a szabadnapok terhére vállalt munkavégzés sem idegen számukra. Tényező továbbá, hogy az ázsiai országokban található meg talán leginkább az aktív korú munkavállalóknak abból a munkakultúrából érkező csoportja, melyet a magyar cégek is keresnek.
A toborzás hogyanja is kiemelt szerepet játszik a megfelelő ázsiai munkaerő megtalálásában és közvetítésében. Ugyanis sajnos még mindig jelentős visszaélésekkel találkozhatunk ebben a szektorban.
A minőségi toborzás kulcsa a körültekintés és az alaposság. Ezeket szem előtt tartva minimalizálhatóak a migrációs eltűnések és nagyobb eséllyel szűrhetőek ki a Magyarországot tranzitországnak tekintő külföldi állampolgárok is. Kiemelten fontos tehát, hogy milyen toborzóval, közvetítőcéggel működik együtt a foglalkoztató, mivel ezen a partneri kapcsolaton nagyban áll vagy bukik egy-egy projekt sikeressége. Ha a toborzás valóban munkaközvetítői céllal zajlik, a fogadó cég optimálisan két évre tervezhet a munkavállalóval. Amennyiben az első ciklus sikeres volt, újabb két évre szerződtetheti, mint alkalmazott.
*
Vállaljuk ügyfeleink részére külföldi munkavállalók magyarországi munkavállalási ügyeinek teljes körű ügyintézését.