Mit jelent az EGT állampolgár státusz a foglalkoztatás szempontjából?
EGT-állampolgárnak minősül a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (Norvégia, Izland és Liechtenstein), továbbá Svájc állampolgára.
EGT állampolgárként a munkavállaló a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik. Ez a jogosultság az állampolgárságából fakad. Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatható, és számos, a magyar állampolgárokéhoz hasonló joggal is rendelkezik.
Az engedélymentesség azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak ne lennének kötelezettségei. Az EGT állampolgár foglalkoztatása ugyan engedélymentes, de a foglalkoztatást be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnak.
Mikor keletkezik regisztrációs kötelezettség az EGT állampolgárok esetén?
Regisztrációs igazolásra minden EGT állampolgár kötelezett, aki 180 napon belül 90 napot meghaladó mértékben kíván Magyarországon tartózkodni. A mezőgazdaságban tipikusan ez a helyzet: a szezonális betakarítástól az egész éves termelésig a munkavállalók jellemzően 90 napnál hosszabb ideig maradnak.
Aki 90 napot meghaladóan tartózkodik Magyarországon, legkésőbb a beutazástól számított 93. napig köteles bejelenteni tartózkodását az OIF jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságánál.
A regisztrációs igazolás határozatlan ideig érvényes, de csak érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel együtt. Az igazolás nem a tartózkodási jog forrása, hanem annak igazolása – a szabad mozgás joga az állampolgárságból fakad.
Milyen kötelezettségei vannak az EGT állampolgár foglalkoztatásakor a munkáltatónak?
A jogszerű EGT állampolgár foglalkoztatáshoz a munkáltatónak az alábbi feltételeket kell teljesítenie.
1. Úti okmány ellenőrzése
A foglalkoztatónak már a munkaviszony létesítésekor ellenőriznie kell, hogy a munkavállaló érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel rendelkezik-e. A tartózkodás bejelentésekor az érvényes úti okmányt be kell mutatni, és csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló okiratokat is.
2. Munkaszerződés
Munkavállalási célú regisztrációs igazolás igénylésekor a tartózkodás célját igazolni kell. Ehhez szükséges a munkaszerződés vagy munkáltatói igazolás, a szálláshely igazolása (bérleti szerződés vagy szállásadó igazolása). A hatóság főszabály szerint teljes munkaidős munkaszerződést vár el, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a tartózkodás jogossága megkérdőjelezhető.
3. Szálláshely biztosítása és igazolása
A szálláshelyet a regisztrációs eljárásban igazolni kell. A magyarországi lakóhely igazolható lakásbérleti szerződéssel, szívességi lakáshasználatról szóló okirattal vagy a lakás tulajdonjogát igazoló okirattal (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatával). Ha a munkáltató maga biztosítja a szállást, a vonatkozó bérleti szerződést vagy szállásnyilatkozatot kell mellékelni.
4. Bejelentési kötelezettség teljesítése
A magyarországi munkáltatónak bejelentési kötelezettségeit a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal felé kell teljesítenie nem a járási hivatal, és nem a munkaügyi központ felé, ez utóbbi szervezeti forma megszűnt. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása 500.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. A vonatkozó dokumentumokat a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig kell megőrizni, és ellenőrzés során be kell mutatni.
5. TAJ szám igénylése
EU tagállamból származó munkavállaló foglalkoztatásakor a munkáltatónak kötelessége a munkavállaló részére magyar TAJ szám igénylése a foglalkoztatás helye szerinti illetékes kormányhivatalnál. Az igényléshez szükséges az NYT52-es foglalkoztatói megrendelő lap, az NYT53-as munkavállalói igénylőlap, a munkavállaló személyi igazolványának másolata, a regisztrációs igazolás és a lakcímkártya másolata, valamint a munkaszerződés másolata. A folyamatról részletes tájékoztatást a TAJ kártya igényléséről szóló cikkünkben találhat.
Előzetesen érdemes meggyőződni arról is, hogy a munkavállaló nem rendelkezik-e már aktív egészségbiztosítási jogviszonnyal egy másik EU tagállamban. Ha igen, és van A1-es igazolása, magyar TAJ számot nem kaphat.
6. Adóazonosító jel igénylése
A foglalkoztatás megkezdéséhez magyar adóazonosító jelet is kell igényelni a munkavállaló részére. Ez lehetséges eseti meghatalmazással, a kitöltött 23T34-es formanyomtatvány és útlevélmásolat személyes vagy postai benyújtásával. Az adóazonosító jel a T1041-es nyomtatványon a munkavállaló bejelentésével egyidejűleg is kérelmezhető ez utóbbi az ONYA rendszeren keresztül online is elérhető. Az adóazonosító jel igénylésének menetéről részletesen olvashat a külföldi állampolgárok adószám igényléséről szóló cikkünkben.
Hogyan zajlik az EGT állampolgár regisztrációs igazolásának igénylése lépésről lépésre?
Az EGT állampolgár a regisztrációs igazolás iránti kérelmét személyesen a magyarországi lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság ügyfélszolgálatán, vagy az Enter Hungary elektronikus felületen is előterjesztheti.
Személyes ügyintézés esetén:
A kérelmezőnek legkésőbb a beutazástól számított 93. napig személyesen kell megjelennie az illetékes regionális igazgatóságon. Munkavállalás esetén az eljáráshoz szükséges: érvényes úti okmány vagy személyi igazolvány, munkaszerződés vagy munkáltatói igazolás, a szálláshely igazolása (bérleti szerződés, szívességi nyilatkozat), valamint az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló dokumentum. Ha a feltételek igazoltak, a hatóság a tartózkodás bejelentéséről szóló igazolást azonnal kiállítja. Az OIF regionális igazgatóságainak elérhetőségeit összefoglalónkban találja meg.
Az eljárás díja:
A regisztrációs igazolás kiállításának igazgatási szolgáltatási díja 1.000 forint, amely bankkártyával, banki átutalással vagy csekkes befizetéssel teljesíthető.
EGT állampolgárok foglalkoztatása: mit kell tudni a lakcímkártyáról?
Az EGT állampolgárok ellentétben a harmadik országbeli munkavállalókkal lakcímkártyára jogosultak. Az első magyarországi lakóhelyet a regisztrációs igazolás kiállítása iránti eljárásban kell bejelenteni. Az idegenrendészeti hatóság ezt követően értesíti a lakcímnyilvántartást vezető szervet, amely a lakcímkártyát postai úton küldi meg a kérelmezőnek.
A lakcímkártya a regisztrációs igazolás kiállítását követő három héten belül érkezik meg a bejelentett lakcímre. A munkáltató számára ez azért lényeges, mert a TAJ szám igényléséhez a lakcímkártya másolata szükséges érdemes tehát a regisztrációs eljárást időben elindítani.
Fontos díjváltozás 2025. február 1-jétől: az első lakóhelyet létesítő, szabad mozgás jogával rendelkező személyeknek a lakcímkártya kiállításáért és postázásáért külön díjat kell fizetni. A díj összege 5.700 Ft (14 év felettieknek), illetve 2.000 Ft (14 év alattiaknak). A regisztrációs eljárásban a lakcímkártya díjának megfizetését igazolni kell ennek hiányában az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti.
2025. május 1-jétől a megfizetés módja is megváltozott: az összeget az OIF részére kell átutalni, az eljárás díjától elkülönítve. Az utalás közleményében fel kell tüntetni a kérelmező nevét, születési dátumát, az „lakcímkártya” szöveget, Enter Hungary felületen indított eljárás esetén pedig az EH számot is. Az átutalást kérelmenként külön-külön kell elvégezni.
Milyen kockázatot jelent, ha elmarad az EGT állampolgár foglalkoztatásának bejelentése?
A regisztrációs igazolás kiváltásának elmaradása elsősorban a munkavállalót terheli: ha a 93. napig nem jelenti be tartózkodását, szabálysértési eljárás indulhat ellene. A munkáltató szempontjából a TAJ szám igénylésének és a bejelentési kötelezettségek elmulasztása jelent közvetlen kockázatot ez 500.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
Ennél is komolyabb probléma, ha a munkavállaló lejárt vagy érvénytelen úti okmánnyal dolgozik: ilyenkor az EGT állampolgárságon alapuló szabad mozgás joga sem igazolható. Érdemes ezért rendszeres belső ellenőrzési rutint kialakítani az okmányok érvényességének figyelemmel kísérésére, különösen, ha egyszerre több külföldi munkavállalót foglalkoztat a vállalkozás.
A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos bírságkockázatokról és kötelezettségekről a közrendvédelmi bírság megelőzéséről szóló cikkünkben olvashat bővebben.
Az EGT állampolgárok foglalkoztatása adminisztratív szempontból egyszerűbb, mint a harmadik országbeli munkavállalóké, de korántsem kötelezettségmentes. A jogszerű foglalkoztatás feltétele az érvényes úti okmány megléte, a munkaszerződés, a szálláshely igazolása, a regisztrációs igazolás megszerzése, a TAJ szám és az adóazonosító jel igénylése, valamint a bejelentési kötelezettségek határidőre való teljesítése.
Ha egyszerre több EGT állampolgárt foglalkoztat, ezeket az adminisztrációs folyamatokat érdemes előre, rendszerszerűen megszervezni, lehetőleg még a munkaviszony kezdete előtt. A Terendo csapata az ügyintézés koordinálásától az okmányok összeállításáig segítséget nyújt. Kérjen ingyenes konzultációt, és győződjön meg róla, hogy vállalkozása minden szempontból szabályosan működik.