• Ugrás az elsődleges navigációhoz
  • Skip to main content
Terendo logo

Terendo

Az ázsiai munkaerő szakértő

  • Kezdőlap
  • Szolgáltatásaink
  • Miért mi?
  • Tudásbázis
  • Blog
  • Hívjon most!
  • Kapcsolat

Harmadik országbeli munkaerő tervezése: miért kell 4–5 hónappal előre gondolkodni?

Terendo | 2026.01.15.

Amikor év végéhez közeledünk, sok vállalatnál már kész a jövő évi létszámterv. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez önmagában nem elég, ha az Ön cége harmadik országbeli munkavállalókra is támaszkodik – vagy a munkaerőhiány enyhítése érdekében ilyen irányba nyitna.

A harmadik országbeli (főként ázsiai) dolgozók foglalkoztatása ugyanis nem klasszikus toborzási projekt. Az idegenrendészeti eljárások, a hatósági átfutási idők, a külföldi felmondási idők és a beutazást követő adminisztráció együtt reálisan 4–5 hónapos teljes folyamatot eredményeznek.

Ebben a cikkben végigvesszük, hogyan érdemes munkaerőtervezéssel kalkulálni, ha harmadik országbeli munkavállalók felvételében gondolkodik, és megmutatjuk, miben tudjuk Önt a Terendónál a teljes folyamatban elejétől a végéig támogatni.

Miért kevés a „jövő évi létszámterv” harmadik országbeliek esetén?

A hazai munkaerő-tervezés sok cégnél úgy néz ki, hogy az éves számokat év végére vagy következő év elejére véglegesítik. Majd a HR az üres pozíciókra 30–60 napos toborzási idővel kalkulál. Harmadik országbeli munkavállalóknál ez a logika nem működik, mert:

  • idegenrendészeti eljáráshoz kötött a munkába állás,
  • a hatósági szakasz 60–70 napos kérelmezési idővel számol, és ez csak az eljárás egyik része,
  • sok esetben külföldi felmondási idő is beépül a folyamatba (jellemzően +30 nap),
  • beutazás után pedig TAJ-szám, adóazonosító jel, SIM-kártya és bankszámla nélkül nem lesz gördülékeny a munkába állás.

Ha tehát például 2026. március–áprilisra tervez új belépőket vagy kapacitásbővítést harmadik országbeli munkaerővel, a toborzást már az előző év őszén–telén el kell kezdeni.

Harmadik országbeli munkaerő felvétele lépésről lépésre

Az átláthatóság kedvéért nézzük végig időrendben, mivel érdemes a munkaerőtervezésnél kalkulálni. Az alábbi időkeretek átlagos, gyakorlatban tapasztalt értékek – iparágtól, országrésztől és jogcímtől függően eltérhetnek, de tervezéshez jó kiindulópontot adnak.

1. Stratégiai munkaerőtervezés

Az első lépés, hogy nem csak létszámot, hanem időzítést is tervez:

  • mikor kell ténylegesen munkába állnia az új harmadik országbeli munkavállalóknak,
  • mennyi puffer áll rendelkezésre időben egy esetleges toborzási vagy hatósági csúszás esetén?
  • milyen kompetenciaszintekkel (betanított, szakmunkás, speciális képzettség) kell rendelkezniük (magasabb képzettségi követelmény elnyújtja a folyamatot!)

Itt érdemes már az elején összekötni a HR, a termelés/üzemeltetés és a pénzügy szempontjait, hogy a harmadik országbeli munkaerőre vonatkozó létszámterv összhangban legyen a kapacitásbővítési és költségkeretekkel.

2. Toborzás, előszűrés, ajánlatadás

A harmadik országbeli munkaerő toborzása általában:

  • nem helyi álláshirdetéssel, hanem külföldi irodákon keresztül történik,
  • több körös előszűrést, nyelvi és alkalmassági vizsgálatot igényel,
  • kulturális megfelelőségre is figyelni kell – mind a jelölt, mind a fogadó csapat oldaláról.

Ha az Ön cége nem rendelkezik saját nemzetközi toborzási infrastruktúrával, kockázatos arra számítani, hogy 1-2 hét alatt meglesz a teljes létszám. A reális időkeret jellemzően 3-4 hét, mire:

  1. a jelöltek listája összeáll,
  2. az interjúk lezajlanak
  3. a kiválasztott jelöltek megkapják és elfogadják az ajánlatot,
  4. rendelkezésre állnak a szükséges dokumentumok az engedélyezéshez.

3. Idegenrendészeti eljárás

A következő szakasz az, amelyet a munkaerőtervezésnél leggyakrabban alulbecsülnek: az idegenrendészeti és engedélyezési eljárás.

A saját állományba vételkor a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélytípus esetén az eljárás főszabályként a külképviseleten indul, és az idegenrendészeti hatóság, valamint a kormányhivatal foglalkoztatási szakhatóságai bírálják el a kérelmet.

A gyakorlatban:

  • A konzulátuson időpontfoglalás szükséges, ami a külképviselet leterheltsége szerint lehet 2 héten belül, bizonyos helyeken viszont akár 2 hónap is lehet!
  • a kérelmezési idő 60–70 nap, amely alatt a hatóság elbírálja a beadványt
  • hiánypótlás, kapacitásterhelés vagy plusz ellenőrzés esetén a folyamat csúszhat,

Munkaerőtervezési szempontból ez azt jelenti, hogy a harmadik országbeli munkavállalók belépési dátumát nem a kiválasztás, hanem az engedély jogerős kiadása fogja meghatározni. Itt pedig a jogszabályi keretek adottak.

4. Felmondási idő a harmadik országbeli munkavállalónál: jellemzően +30 nap

Sok vállalat tervezése során egyszerűen figyelmen kívül marad, hogy a külföldi munkavállaló gyakran már alkalmazásban áll egy másik munkaadónál a származási országában.

Ilyenkor jellemzően 30 nap körüli felmondási idővel kell kalkulálni, amely az engedély birtokában indul, nem előtte. Ha az Ön cégénél a termelés már egy konkrét dátumra számol a munkavállalóval, ez a plusz idő könnyen 1 hónapos csúszást eredményezhet, ha előre nincs beépítve a tervezésbe.

A harmadik országbeli munkaerő tervezésekor tehát érdemes automatikusan +30 napot ráhagyni az engedély kiadását követő időszakra, különösen, ha a jelölt már munkaviszonyban áll máshol. Ez azért is előnyös mivel egyes esetekben, bár nincs felmondási idő, de a jelentkezőnek meg kell szereznie a kilépő dokumentumait (Fülöp-szigeteken például OEC), és össze kell készülnie az útra, ami többletidőt vesz igénybe.

5. Beutazás, TAJ, adószám, SIM-kártya, bankszámla

A munkavállaló nem az érkezés napján válik 100%-ban bevethetővé. A beutazást követően több, Magyarországon intézhető lépés szükséges:

  • TAJ-szám igénylés megindítása,
  • adóazonosító jel beszerzése,
  • bankszámlanyitás,
  • telekommunikációs elérés (magyar SIM-kártya, elérhetőség),
  • munkaszerződés aláírása és helyi munkavédelmi, minőségbiztosítási oktatások.

Ezek a lépések ideálisan pár nap alatt, de nagyobb létszám esetén akár hosszabb ideig is elhúzódhatnak.

Ha a munkaerőtervezésben csak „érkezési dátumig” kalkulál, könnyen előáll az a helyzet, hogy a munkavállalók már itt vannak, de még nem tudnak teljes értékűen termelésbe állni.

Összegezve: mennyi idővel számoljon harmadik országbeli munkaerőnél?

A fenti lépéseket összeadva egy konzervatív, de reális időterv így néz ki:

  • Toborzás, előszűrés, ajánlatadás: 3-4 hét
  • Idegenrendészeti eljárás, engedélyezés: 60–70 nap (minimum)
  • Felmondási idő vagy kilépő papírok megszerzése a kiinduló országban: ~30 nap
  • Beutazás utáni adminisztráció és onboarding: 2-3 nap

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy harmadik országbeli munkavállaló teljes átfutása 4–5 hónap, és bizonyos esetekben ennél hosszabb is lehet (szakképesítés megfeleltetése, elhúzódó eljárás, vagy konzulátusi időpont hiánya).

A Terendo kifejezetten arra specializálódott, hogy európai vállalkozások munkaerőhiányát ázsiai munkavállalók relokációjával és kapcsolódó szolgáltatásokkal oldja meg.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy végigkísérjük a harmadik országbeli munkaerő teljes életciklusát:

  • Munkaerő-tervezési tanácsadás
  • Jelentkező átvilágítás
  • Engedélyezési és idegenrendészeti folyamat támogatása
  • Beutazás utáni adminisztráció és integráció támogatása

Ha az Ön vállalkozása is szeretné professzionálisan megtervezni harmadik országbeli munkaerejét, vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel, és foglaljon ingyenes konzultációt. Már egy rövid beszélgetés is segíthet abban, hogy a munkaerőtervezés ne kockázat, hanem versenyelőny legyen az Ön cégének.

Copyright © 2026 made by PH | Telefon: +36 30/082-1334 | E-mail: info@terendo.com

  • Kezdőlap
  • Szolgáltatásaink
  • Miért mi?
  • Tudásbázis
  • Blog
  • Adatvédelem
Oldalunk helyes működéséhez elengedhetetlen bizonyos cookie-k használata. Ezeken felül statisztikai, marketing mérési célból is használunk cookie-kat. Ez utóbbiak csak akkor töltődnek be az Ön böngészőjében, ha a cookie-k elfogadása gombra kattint. A sütikről bővebb tájékoztatást a kapcsolódó adatkezelési tájékoztatóban olvashat.