Uncategorized @hu

Munkavállalási engedély rövid távú munkára: mit kell tudni a 90 napon belüli foglalkoztatásról? Sokan úgy gondolják, hogy ha valaki csak néhány hétre vagy 1-2 hónapra érkezne Magyarországra dolgozni, akkor a teljes tartózkodási engedély eljárástól megmenekülnek. Ez részben igaz, de ettől még van teendő bőven: a rövid tartózkodású munkavállalásnak is megvan a maga jogszabályi kerete, és a megfelelő engedélyek nélkül a foglalkoztató komoly kockázatnak teszi ki magát. A 2023. évi XC. törvény (Btátv.) és a vonatkozó kormányrendeletek hatályba lépése után ez a terület is átrendeződött, és …

[Tovább olvasom...] about Munkavállalási engedély 90 napon belüli munkára Magyarországon

Az OFFI fordítás köznyelvben az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) által készített, hitelesítési záradékkal ellátott fordítást jelenti. Vagyis olyan dokumentumot, amelyet a magyar hatóságok a legtöbb hivatalos eljárásban elfogadnak. Az OFFI ma már nemcsak papíralapon, hanem elektronikusan hitelesített (e-hiteles) formában is kiad fordításokat: a megoldás lényege, hogy az eredeti irat és a fordítás „összekapcsolva” kerül átadásra. Így utólag nem választhatók szét hitelességsértés nélkül. Cikkünkben azt igyekszünk bemutatni, hogy idegenrendészeti eljárásokban általában mikor …

[Tovább olvasom...] about OFFI fordítás: Mit jelent és mikor kéri számon a hatóság?

A cikkben kifejezetten a munkáltatói és fogadó szervezeti kötelezettségekre fókuszálunk, és bemutatjuk, hogy a közrendvédelmi bírság milyen tipikus mulasztásokból keletkezik, hogyan előzhető meg, illetve mire érdemes felkészülni egy esetleges eljárás során. Mire kell figyelnünk, mint mukáltató? A közrendvédelmi bírság a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának egyik legkézzelfoghatóbb kockázata lehet. Nemcsak pénzügyi teher, hanem üzletmenet-biztonsági kérdés is. A szabályozás célja, hogy a hatóságok számára ellenőrizhető legyen, ki, milyen jogcímen, milyen feltételekkel …

[Tovább olvasom...] about Idegenrendészeti Közrendvédelmi bírság megelőzése

A munkáltatók és a harmadik országbeli munkavállalók gyakran találkoznak a szálláshelyváltozás bejelentés kötelezettségével akkor, ha szállást változtatnak. Ez elsőre adminisztratív apróságnak tűnhet, valójában azonban a tartózkodási engedély egyik kulcseleme, hogy tisztában legyen a hatóság a harmadik országbeli fizikai tartózkodásával. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelyét, illetve annak megváltozását a jogszabályban meghatározott határidőn belül be kell jelenteni, elektronikusan, az Enter Hungary …

[Tovább olvasom...] about Idegenrendészeti szálláshelyváltozás bejelentés

A nem uniós állampolgárok rövid, legfeljebb 90 napos európai tartózkodásának kulcsfogalma a C típusú (rövid távú) ún. schengeni vízum. A vízum birtokában a kérelmező a Schengeni térség területén mozoghat, ideértve ma már 29 európai országot. Mindezt meghatározott időkereten belül, egységes szabályok szerint. Mi az a C típusú rövid távú (schengeni) vízum? A C típusú rövid távú vízum az úgynevezett „egységes schengeni vízum”, amely legfeljebb 90 napos tartózkodást tesz lehetővé bármely 180 napos időszakon belül a schengeni államok területén.   Ezt a keretet az EU vízumkódex, …

[Tovább olvasom...] about C típusú rövid távú vízum: mik a tudnivalók és buktatók? 

Jelen cikkünkben különböző szempontok szerint járunk utána annak, hogy milyenek is a Fülöp-szigeteki munkavállalók. Kollektivista gondolkodás, erős lojalitás A Hofstede-féle kultúradimenziók alapján a Fülöp-szigetek egyértelműen kollektivista kultúra: az individualizmus dimenzió pontszáma 17 a 100-ból, miközben a hatalmi távolság kiemelkedően magas (94/100). Összehasonlításképpen egy magyar munkavállalónál az individualizmus 71/100 a hatalmi távolság 46/100. Ez azt jelenti, hogy a filippínó emberek jellemzően szoros közösségekhez (család, munkahelyi csapat) kötődnek, és cserébe erős …

[Tovább olvasom...] about Mik a jellemzői a filippínó munkavállalóknak?

A magyar cégek mindennapjaiban egyre gyakoribb a foglalkoztatóváltás harmadik országbeli munkavállalók esetén. Azaz olyan jelölt jelentkezik egy állásra, aki már Magyarországon tartózkodik, harmadik országbeli állampolgár (például fülöp-szigeteki vagy indiai állampolgár), és egyik magyar munkáltatótól szeretne átmenni egy másik magyar munkáltatóhoz. Első ránézésre ez egy egyszerű ,,itt felmondok, oda átmegyek” problémának tűnik. A gyakorlatban azonban szigorú idegenrendészeti és foglalkoztatási szabályokhoz kötött a folyamat. A legtöbb harmadik országbeli munkavállalási engedély …

[Tovább olvasom...] about Foglalkoztatóváltás harmadik országbeli munkavállalóknál Magyarországon